A legtöbb ember úgy tekint a játékra, mint az idő eltöltésére vagy csak szórakozásra, de valóban vannak bizonyítékok arra, hogy a játék okosabbá, jobb döntéseket hozhat, és még az IQ-ját is növelheti.

- Kreatív gondolkodás:

Általános nevén „a dobozon kívüli gondolkodás”. Mindenféle játék olyan forgatókönyvet hoz létre, amelyben a játékosoknak kreatívan kell gondolkodniuk ahhoz, hogy célt vagy érmet érjenek el a játékban. A gyakorlás során a játékos ezeket a készségeket a valós életben is alkalmazhatja.

- Többfeladatos:

A feladatok közötti váltás a legtöbb ember számára kihívást jelenthet, mivel emberként hajlamosak vagyunk az egyik szempontra jobban összpontosítani, mint a másikra, ezért más fontos feladatokat figyelmen kívül hagyunk. A játék fejleszti a multitasking képességeit, és ébren tartja az elmét, és több információra reagál egyszerre. Vedd ezt valósággá, és nagyon hasznos képességgé válhat.

- Reakcióidők:

Ez lehet a játék legnyilvánvalóbb hatása az elmére, és ennek megvan az oka. A legtöbb játék időkorlátokat tartalmaz, és megköveteli a játékostól, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megszerezze a legmagasabb díjat. Ez arra kényszeríti a játékost, hogy a lehető leggyorsabban reagáljon a változásokra, és a játékosok teljes figyelmére van szükség a magas pontszám eléréséhez. Az ismétlődő játékok, amelyek gyors reakcióidőt igényelnek, jelentősen megnövelhetik az emberek reakcióidejét.

- Memória fejlesztés:

A játékok egy bizonyos szintű memóriát igényelnek egy feladat elvégzéséhez – bár ez elsősorban a rövid távú memória, a játék forgatókönyvei szerint könnyen javítható. A játékosoknak emlékezniük kell a mintákra, számokra és technikákra, amikor bizonyos játékokat játszanak, és az elme képessége ezen információk befogadására idővel növekedni fog.

Bár a túl sok játék egészségtelennek bizonyul, a tanulmányok azt mutatják, hogy ésszerű mennyiségben a játék rendkívül hasznos lehet, különösen azoknak a gyerekeknek, akik természetes módon szeretnének többet tanulni és fejleszteni szellemi képességeiket. Fiatal korban elménk képes nagy mennyiségű információt befogadni, hogy táplálja tanulási görbéjét. Sok emberből hiányzik a kreativitás a mindennapi életben, és ennek egyik fő oka a játék vagy a termelékenység hiánya lehet életük korai szakaszában. A játék nemcsak a tanulásban és szellemi képességeik fejlesztésében segíti a gyerekeket, hanem drámaian segítheti a felnőtteket a reakcióidőben, a rövid távú memória képességében és a kreativitásban is. Ezeknek a képességeknek a birtoklása jelentős előnyökhöz juttathatja az embereket az életben.