Elegem van - és - elegem van azokból, akik vagy - magukat - zászlóba burkolják, vagy személyes szabadságaik és jogaik valamilyen megsértését állítják, mert bizonyos irányelvek nem egyeznek meg személyes/ politikai napirend, és/vagy vélt önérdek! Nincsenek-e olyan idők, amikor a nagyobb jónak kell/kell elsőbbséget élveznie ezeken az észleléseken? Bár sokak számára nem szabadna, van valami finom határvonal a személyes szabadságjogok és a közjó között, ahelyett, hogy felismerve a hangsúlyt a közös szükségletekre kellene helyezni, stb! Ezt szem előtt tartva ez a cikk megpróbálja röviden átgondolni, megvizsgálni, áttekinteni és megvitatni 5 példákat ezekre a viselkedésekre.

1. Maszkok használata/társadalmi távolságtartás: Bár a közelmúltban a Betegségellenőrzési Központ kijelentette, végre eljutottunk arra a pontra, hogy a maszkokra és a szociális távolságtartásra már nem lesz szükségük azoknak, akik megkapták a védőoltást. (legalább 2 hét az utolsó óta), ennek a szörnyű világjárványnak az első (vagy több) évében mindenkinek személyes felelőssége lett volna az együttműködés, a maszk viselése és a társadalmi távolságtartás jó! Még most is, amikor az oltottaknak állítólag nincs szükségük a folytatásra, maszkot viselőknek, másoknak, még mindig kellene, de sajnos feltételezik, bizonyos szintű együttműködést, és a nagyobb jó hangsúlyozását, és a közegészségügyet a személyes preferenciák elé helyezzük, amelyek – korábbi megfigyeléseink (és egyesek viselkedése) szerint – nem az ő mintájuk!

2. Védőoltások: A világjárvány leküzdésének legjobb és leghatékonyabb módja az, ha elérjük azt, amit mi állományimmunitásnak nevezünk! Valójában az egyetlen módja annak, hogy ezt megtegyük, ha a túlnyomó többség (valószínűleg legalább 80%-a) beoltott! Közegészségügyi szakértők/hatóságok, tájékoztassák, ezek a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, ezért miért, sokan megtagadják az együttműködést! Természetesen jogunk, hogy elfogadjuk, vagy megtagadjuk, figyelembe kell venni mindannyiunk személyes felelősségét!

3. Szólásszabadság: Szólásszabadság, nem ad, jogot ad valakinek, sikoltozni, tüzelni, színházban, vagy mást rágalmazni stb! Ezt a védelmet nem szabad lényegesebbnek tekinteni, mint a közbiztonságot, és ha látjuk, bizonyos politikai vezetők élnek jogaikkal, elferdítenek és/vagy hazudnak, lázító, retorikát stb. használnak, ez nem. amire alapító atyáink gondoltak!

4. Gyülekezés/tiltakozás szabadsága: Jogot kell kapnunk a gyülekezéshez és tiltakozáshoz minden olyan politika, álláspont, cselekvés stb. ellen, amelyet úgy érezünk, hogy át kell gondolni! Azonban bár a békés tiltakozások legálisak és kívánatosak, amikor bűncselekmények, fenyegetések, gyújtogatás és fosztogatás stb. eszközeivé válnak, és/vagy a gyűlölet-beszédre, a gyűlöletre buzdító bűncselekményekre összpontosítanak, ez elmúlt. vonal!

5. Józan fegyverbiztonság/ellenőrzések: A 2. kiegészítést eredetileg azért hozták létre, hogy megvédjék az állam jogait, létrehozzák saját milíciáját, megvédjék magukat az idegen invázió ellen. Ebbe beletartozott a fegyverviselési jog is, de emlékezni kell arra, hogy az akkori fegyvereket minden lövés után újra kellett tölteni (és ez közel 2 percig tartott)! Engedélyezzük a sofőröket és regisztráljuk az autókat, akkor miért nem teszünk hasonlót a fegyverekkel kapcsolatban? Nem kellene előírni a testi-lelki egészséggel, a jártassággal/fegyverbiztonsággal stb.

Elegem van már azokból, akik úgymond jogaik valamilyen megsértését állítják, minden, ami nem kedvez személyes/politikai programjuknak, és/vagy önérdeküknek! Szükségünk van némi józanságra, hogyan értelmezzük és alkalmazzuk ezt az egyensúlyt!